Mi is a stressz?
A stressz egy mindenki által jól – vagy akár túl jól is – ismert fogalom és érzés. Időről időre szabadulni szeretnénk tőle midnannyian. Szerencsére számos stresszoldó gyakorlat és technika ismert napjainkban, melyek segítségével kordában lehet tartani a nem kívánatos stresszhatásokat. Mielőtt azonban megpróbálnánk elűzni a stresszt, nézzük meg, hogy mi is az valójában és miért is létezik egyáltalán.
A stressz életünk velejárója, minden nagy esemény és változás stresszel jár. Gondoljunk csak arra, hogy egy esküvő megszervezése, egy vizsgahelyzet vagy akár egy nyaralásra való felkészülés is jelentős feszültséget okozhat. Ilyen helyzetekben a szervezet felkészül a nagyobb erőkifejtésre azáltal, hogy különböző fiziológiai változások jönnek létre szerte a szervezetben: pl. pulzusunk, vérnyomásunk megnő, stresszhormon szintünk megemelkedik. A probléma nem is az ehhez hasonló helyzetekkel van, hiszen egy kihívást jelentő esemény lejárta után a szervezet újra visszaállhat a normális kerékvágásba, megszűnik a stresszreakció. A gondot az jelenti, ha a stressz hosszútávon, krónikusan van jelen életünkben.
A munkahelyi stressz vagy a hosszantartó betegséghez kötődő, esetleg az anyagi gondok miatti stressz tipikusan krónikusnak számít. Ha a szervezetünk hosszú ideig van stressz hatása alatt, akkor a stressz kezdeti energizáló tulajdonsága elvész, helyette teljes kimerülés léphet fel. Ilyenkor szervezetünk állóképessége gyengülhet, így betegségek könnyebben felüthetik a fejüket.
Testi betegség amiatt is megjelenhet, ha nem tudatosítjuk a saját túlterhelődésünket, így nem is tudunk tenni semmit a stresszcsökkentés érdekében. Ekkor a test próbálja felhívni a figyelmet a bajra különböző testi gondok által (pl. hátfájás, hajhullás, gyomorfájdalom stb.). Ha ez nem lenne elég, a krónikus stressz hatására az olyan funkcióink mint a gondolkodás, emlékezés, összpontosítás és társai mind-mind gyengülhetnek. Végső soron közérzetünk, teljesítőképességünk jelentős hanyatlást szenvedhet el.
Mit lehet tenni a hosszan tartó stressz ellen?
Első lépésként észre kell vennünk, hogy túl sok feszültséget, stresszt élünk át. Majd hasznos tudatosítani, hogy mi is a stressz forrása, mi az ami már túl sok. Ezt elmondani sokkal egyszerűbb, mint kivitelezni. Ahhoz, hogy észre vegyük magunkon a túlterhelődés korai jeleit egyrészt eléggé jól kell ismernünk önmagunkat, másrészt tudatosan kell figyelnünk testünk jelzéseire. Ha ez már adott, akkor kiválaszthatjuk a hozzánk és a helyzethez legjobban illő stresszkezelés technikát.
Milyen alapvető stresszkezelési technikák vannak?
Légzésgyakorlatok
Amikor stresszesek, feszültek vagyunk a légzésünk is felületesebbé válik. Ilyenkor a mélylégzésen alapuló légzési technikák segítségével stresszhormon szintünket, vérnyomásunkat és pulzusunkat mérsékelhetjük. Jó stresszkezelési technika, ha feszültség esetén 4-5 igazán mély és elnyújtott lélegzetet veszünk, miközben semmi másra nem figyelünk, csakis magára a lélegzetvételre.
Relaxáció
Relaxáció segítségével szintén enyhíthetjük a stressz okozta fiziológiai tüneteket ami végső soron a stressz enyhüléséhez vezethet. Tágértelembe véve minden relaxációnak számít, aminek a segítségével a személy képes ellazulni. Szűkebb értelemben relaxáció alatt azt értjük, amikor csendes, nyugodt körülmények között fejünkből megpróbálunk kiüríteni minden zavaró gondolatot miközben testrészeinkből is elengedjük a feszültségeket. Esetenként bizonyos nyugtató hatású, biztonságot nyújtó képek elképzelése is hasznos lehet. A relaxáció a gyakorlás révén válhat egyre hatékonyabb.
Testmozgás
A testmozgás sokat segíthet a test és a lélek egyensúlyi állapotának visszanyerésében. Testmozgás során endorfin termelődik a szervezetünkben, amit „boldogsághormonnak” is neveznek. Emellett sportolás közben képesek lehetünk elengedni a nyomaztó, stresszt okozó gondolatokat, így fellélegezhetünk, majd újult erővel vághatunk bele a napi kihívásokba. Amennyiben a testmozgást a szabadban végezzük – akár túrázás, biciklizés stb. formájában – még a természet közelségének léleknyugtató hatását is megtapasztalhatjuk.
Kellemes tevékenység végzése
Nagyon fontos, hogy a napi és heti kötelező teendők tengerében legyenek olyan fél órák/órák/napok beiktatva, melyek során azzal foglalkozhatunk, amiben igazán örömünket leljük. Lehet szó akár valamilyen kézimunkáról, kertészkedésről, sportról, akármiről. A lényeg az, hogy maga a tevékenység okozzon örömet.
Összességében elmondható, hogy a megfelelő napirend kialakítása valamint önmagunk megismerése és saját jelzéseink észrevétele és figyelembevétele révén tudunk a leghatékonyabban megküzdeni a minket érő különböző erősségű és tartósságú stresszel. Ahhoz, hogy a megfelelő stresszoldó technikákat és módszereket kiválaszthassuk és begyakorolhassuk, javasolt lehet pszichológus segítségét is kérni.
Sebestyén Johanna, pszichológus, gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus jelölt
Stresszkezeléssel foglalkozó szakemberek:
Bátai Domonkos, Balog Andrea, Bene Zsuzsanna, Bodnár Helga, Borbély Judit Andrea, Bönöczk Orsolya, Czibula Enikő, Csökli István, Egey Kornél, Fekete Sándor, Gattyán Norbert, Jancsó Réka Adél, Janovics Ferenc, Karvalics Dóra, Kőrösy Sára, Moldoványi Csilla, Molnár-Gábor Dalma, Nagy Vivien, Paksa Éva, Péter-Szabó Osszián, Prcsity Violetta, Szász Orsolya, Szenetes-Hajler Brigitta, Szőke Lilla, Szvák Judit, Tatár Blanka, Tábit Sarolta, Toma Mónika, Tóth Laura, Tusor Lilla, Valkár Anna, Vig Luca, Zsolnai Ágnes
