A szakítás, válás ugyanolyan érzelmi mélységekbe lökheti az embert, mint a gyász. Ha nem éreztük előszelét, a veszteséget, fájdalmat még nehezebb elviselni. Feldolgozásának meghatározott szakaszai vannak, melyeken ahhoz, hogy fel tudjunk állni, ki rövidebb, ki hosszabb időt hagyva magának, végig kell haladnunk.
Szakításból adódó nehézségek, veszteségek
A párkapcsolatok és házasságok során gyakran irreális elképzeléseink születnek a párunkkal és a kapcsolattal szemben, úgy gondoljuk, hogy a párkapcsolat/házasság hozhatja el egyedül a boldogságot és ezzel válik teljessé az életünk. Amikor ez az álom megszűnik azáltal, hogy a szeretett személyt elveszítjük, teljes kétségbeesés lehet úrrá rajtunk, összeomlik a jövőképünk, céltalannak érezhetjük életünket és úgy gondolhatjuk, hogy soha többet nem találhat ránk a boldogság.
Továbbá leggyakrabban a partnerünkkel éljük meg legintenzívebben a lelki értelemben vett intimitást, mely az ember számára egy alapvető szükséglet, mindenki vágyik rá. A különválással elveszítjük ezt is. Ennek következtében magányosnak, elhagyatottnak érezhetjük magunkat. Elveszíthetjük a másokba vetett bizalom képességét, hiszen az az ember, akit a legjobban szerettünk, akiben a legjobban megbíztunk eltűnt az életünkből – mi a biztosíték rá, hogy mások nem fognak így tenni? A lelki intimitás mellett a másik ember fizikai közelségét is elveszítjük, vagyis a testi érintés, szexualitás hiányával is szembe kell néznünk.
A párkapcsolat a szociális életünkre is hatással van, átalakítja. A különválásból adódóan megszűnhetnek baráti kapcsolatok, akik ha közös barátok voltak, és nem tudják kezelni a helyzetet, lehet, hogy választanak a felek között és nem mellénk állnak. Vagy ekkor realizálódik, hogy a volt partnerünkért mennyi kapcsolatot apasztottunk el, így nem „csak” a szakítás miatti egyedüllét érzéssel, hanem a támogató baráti közeg hiányával is egyszerre szembesülünk és küzdünk.
Önbizalmunk, nőiességünk/férfiasságunk, az önmagunkba vetett hitünk is megtépázódhat. Összeomolhat a jövő képünk, értelmetlenné válhat, akár a teljes közös múlttal együtt is. Különösen nehéz ez abban az esetben, ha az identitásunk legnagyobb részét a párkapcsolat/házasság adta, és az itt kialakított és megélt szerepekben teljesedtünk ki teljes mértékben (pl. feleség, háziasszony, gondoskodó anya). Ebben az esetben újra meg kell találnunk önmagunkat és azt, hogy miben tudunk kiteljesedni és sikereket elérni.
Haragot, dühöt, máskor ürességet, széthasadást érzünk. Olykor nem is tudjuk azonosítani, ami bennünk van, csak azt érezzük, hogy elönt. Szerencsés esetben, ha barátokra a fentebbiek miatt nem is számíthatunk, a család is tud segítő, megtartó erő lenni. Azonban van, hogy „az idő a megoldás”, „majd lesz másik” tanácsokon és néhány gyengédebb hátba veregetésen túl másra nem számíthatunk tőlük.
Mik segíthetnek a nehézségen való túljutásban?
A bátorság, az optimizmus, a jövő felé való orientáció mind olyan tulajdonság, ami segíthet minket a megküzdésben és amelyeket különböző módokon fejleszthetünk önmagunkban. Ha sikerül megerősítenünk magunkban ezeket a jellemzőket, akkor rugalmasabbak és céltudatosabbak lehetünk, nagyobb lehet a kontrollérzetünk és kompetenciaélményünk. Vagyis egy ilyen nehéz és megviselő helyzet megerősíthet bennünket, az identitásunkat és érezhetjük úgy, hogy nagyobb mértékben rendelkezünk saját életünk felett, mint korábban.
A szakítás, válás nehéz időszakán való túljutás során fontos, hogy megfelelően tudjuk szabályozni érzelmeinket, megfelelően tudjuk kezelni haragunkat, szomorúságunkat. Gyakran azonban annyira szerettük a másikat, hogy hiába maradtak mellettünk a barátaink, hiába támogat a család és hiába igyekszünk megküzdeni érzéseinkkel, mégis roppant elveszettnek érezzük magunkat, a fájdalmunkat pedig elviselhetetlennek. Ilyenkor nyújthat segítséget egy szakértő külső szem, aki elfogadó, teret hagyó légkörben segít megtalálni azt az irányt, melyen lépésről lépésre, megélve és nem átugorva az érzéseinket, egyre jobban megerősödve képesek vagyunk folytatni utunk.
A pszichológus szakemberek segíthetnek bennünket, hogy fejlesszük érzelemszabályozó képességünket. Különböző kognitív technikák segítségével (pl. az élmények, viselkedés újrakeretezése) kiléphetünk a gondolatok megállíthatatlannak tűnő folyásából, új megoldásokat és célokat fogalmazhatunk meg. Mindezeknek köszönhetően megerősödhet identitásunk és kontrollérzetünk, újra megtalálhatjuk az élet értelmét és a negatív érzések, gondolatok helyét átveszi az élethez való pozitív hozzáállás.
Kőrösy Sára pszichológus, coach
Források:
- Boon, C. (2005). WOMEN AFTER DIVORCE: EXPLORING THE PSYCHOLOGY OF RESILIENCE.
- Hagemeyer, S. (1986). Making sense of divorce grief. Pastoral Psychology, 34(4), 237–250.
