Így nézz szembe a bénító érzéssel!
3 + 1 tipp a félelmek leküzdéséhez
Pókok. Bohócok. Balesetek. Új munkahely. Ismeretlenek előtt szerepelni.
Csak néhány helyzet, amely félelemmel tölthet el minket. Hogy kinél mi váltja ki ezt a bénító érzést, abban jelentős különbségek lehetnek. Egy azonban biztos: a félelmek kezelése mindenki számára jelentős kihívás.
Mi is a félelem?
A félelem az egyik legösztönösebb emberi érzés, melynek komoly evolúciós haszna van. Paul Ekman, az érzelemkutatás egyik úttörője, vizsgálatai során azt találta, hogy hat olyan alapvető érzelem van, mely nemtől, kultúrától, és életkortól függetlenül felismerhető, egyszóval univerzális. A hat alapérzelem közé tartozik az öröm, a harag, a meglepetés, az undor, a szomorúság, és a félelem. A kutatások szerint ezek az érzelmek nem véletlenül jelennek meg ugyanolyan módon a világ bármely pontján. Szerepük kulcsfontosságú az ősidőktől kezdve a mai napig: az érzelmekkel kommunikálunk.
Nézzük csak, mit üzen nekünk a félelem!
Amikor félünk, az arcunk riadttá válik, vagyis a szemünk és a szánk kinyílik, a szemöldökünk pedig felszalad. Ezek a változások egyértelmű üzenettel szolgálnak társaink felé: veszély van.
Mindeközben belső változások is elindulnak a testünkben: a szívünk hevesebben ver, a vér-nyomás megemelkedik, a pupilla kitágul, megfeszülnek az izmok, és fokozódik az izzadás. Vagyis a félelem hatására a szervezetünk menekülési üzzemmódba kapcsol.
Hogyan kezeljük a félelmet?
Ahhoz, hogy hatékonyan leküzdjük a félelmeinket, fontos látnunk, hogy ezek a reakciók ma sincsenek másként. Amikor egy környezeti ingert a szervezetünk veszélyesnek észlel, azt nevezzük külső félelemnek (pl. kígyóktól való félelem). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy veszélytelen helyzetet ítélünk félelmetesnek, ez a belső félelem (pl. a telefonálástól való félelem). Függetlenül attól, hogy külső vagy belső félelemről van szó, a folyamat ugyanúgy zajlik le. A vélt vagy valós veszély hatására félelem érzet keletkezik bennünk, ez pedig menekülő, elkerülő működést vált ki belőlünk. Az elkerülés megjelenhet konkrétan fizikai távolságtartás formájában is, de gyakori jelenség, hogy fejben távolítjuk el magunktól a félelem tárgyát.
Például ha félelemmel tölt el minket egy munkahelyváltás, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem megyünk el egy állásinterjúra, vagy elkezdjük leértékelni a kínálkozó lehetőségeket.
Bár a félelem veszélyjelző funkciója igen hasznos lehet számunkra, ha nem tudjuk megfelelően kezelni, elhatalmasodhat rajtunk. A folyamatos félelem hátránya, hogy befelé fordulóvá válunk, elszalasztunk kedvező lehetőségeket, megfosztjuk magunkat a fejlődés esélyétől, sőt, a félelem akár el is szigetelhet másoktól.
Éppen ezért, ha úgy érezzük, hogy a kelleténél gyakrabban félünk, vagy olyan dolgok is megriasztanak minket, amik másokat nem, érdemes energiát szánnunk a félelmeink leküzdésére.
A következő tippek segíthetnek a félelem kezelésében:
Gondold át, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, ami történhet!
A félelmek általában borús képet festenek elénk, elbizonytalanítanak, eltántorítanak a céljainktól. Bár furcsán hangozhat, de ilyen esetben érdemes megfogalmazni, hogy mi a legnagyobb félelmünk. Mitől tartunk igazán?
Miután elképzeltük ezt az ijesztő jövőképet, gondoljuk át azt is, hogy milyen eszközeink vannak a megküzdéshez. Mit tudunk tenni, ha bekövetkezik a legrosszabb, amitől tartunk. Nagy eséllyel lesz megoldásunk erre is.
Ne fecsérelj időt arra, amit nem tudsz kontrollálni!
A félelmek, aggodalmak sokszor társulnak olyan helyzetekhez, amelyekre nincs ráhatásunk, ezért érdemes beazonosítani, hogy mi a helyzet a saját félelmeink esetében. Ha olyan dolgok miatt aggódunk, amelyekre van ráhatásunk, akkor cselekedjünk a változás érdekében. Ha viszont nincs hatásunk a helyzetre, akkor engedjük el.
Egy példával szemléltetve: félni a szökőártól a száraz évszakban felesleges (mentális) energiapazarlás. Félni a szökőártól egy trópusi monszun idején viszont teljesen indokolt: ez a félelem egy jelzés arra, hogy cselekedni kell.
Keress alternatívákat!
Ahelyett, hogy a félelmed irányít téged, irányítsd inkább te a helyzetet! Gondold át, hogy milyen lehetőségeid vannak az elkerülésen kívül. Például, ha a nyilvános beszédtől félsz, ülhetsz gyomorgörccsel a prezentációd előtt a hátsó sorban, vagy akár el is kezdheted az előadói készségeidet fejleszteni, ami majd nagyobb magabiztosságot eredményez, így csökkenti a félelmeidet.
+1 Mérd fel a helyzetet!
Végül, de nem utolsó sorban, fontos, hogy tisztában légy a félelmed milyenségével. Természetesen a félelem intenzitása és kiterjedése is változó lehet. Ha extrém félelmet élünk meg (fóbia), ok nélküli a reakció (szorongás), vagy több életterületünkre is kiterjed az érzés, akkor érdemes szakértő segítségét kérni a megoldáshoz.
Harsányi Kata, pszichológus
Félelem leküzdésével foglalkozó szakemberek:
Bátai Domonkos, Balog Andrea, Bene Zsuzsanna, Bodnár Helga (28 éves korig), Borbély Judit, Bönöczk Orsolya, Czibula Enikő, Csökli István, Egey Kornél, Fekete Sándor Róbert, Gattyán Norbert, Janovics Ferenc, Karvalics Dóra (25 éves korig), Kőrösy Sára, Molnár-Gábor Dalma, Paksa Éva, Szász Orsolya, Szenetes-Hajler Brigitta, Szőke Lilla, Szvák Judit, Tatár Blanka, Tábit Sarolta, Toma Mónika, Tóth Laura, Tusor Lilla, Valkár Anna, Vig Luca, Zsolnai Ágnes
Erre a szolgáltatásra telefonon és online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül is foglalhat időpontot!
