Amikor egészségről beszélünk, általában a fizikai, testi épségünkre gondolunk és megfelelő étrenddel, sporttal, alvással és a káros tevékenységek elkerülésével igyekszünk gondoskodni róla. De mi a helyzet a lelki egészségünkkel? Sok ember sokkal kisebb hangsúlyt fektet a lelki, pszichológiai egészségének megőrzésére, pedig a kettő szorosan összefügg egymással. A lelki, pszichés történéseink befolyásolják a testi történéseinket, megbetegíthetnek. Valamint a betegség vagy a rossz fizikai állapot is hatással lehetnek lelki jóllétünkre.
Pszichoszomatikus jelenségek
A pszichoszomatikus jelenségek hátterében a testi és a lelki/pszichés jelenségek egyensúlyának felborulása áll. Hogyan kell mindezt elképzelni? Arról van szó, hogy bizonyos lelki zavarok hatására testi tünetek jelentkezhetnek. Eleinte ez a kapcsolat nagyon szoros, könnyen felismerhető (pl. stressz esetén fellépő gyomorgörcs, izzadás stb). Hogyha a lelki panaszok sok időn keresztül fennállnak, hosszútávon előfordulhat, hogy ezek a testi tünetek állandósulnak és a pszichés zavarokkal együtt haladnak. Sőt, kialakulhatnak önálló pszichoszomatikus betegségek is, ezek esetében a lelki és a testi panaszok közötti kapcsolat már nem igazán felismerhető. Ez nagyon megnehezíti a gyógyulás folyamatát, hiszen ebben az esetben mindenféle orvosi kezelésnek, beavatkozásnak ellenáll a betegség, reménytelennek tűnhet a gyógyulás. Ezért fontos minden esetben figyelembe venni a betegségek hátterében rejlő pszichés okokat, de a terápia abban az esetben nem hozhat gyógyulást, amennyiben a tünetek eredete valójában testi eredetű elváltozás. A terápia megkezdése előtt tehát érdemes mindenképpen felkeresni az adott szakorvosokat. Az orvos által készített diagnózis fontos a pszichológusok számára a terápia kezdetekor.
Pszichoszomatikus betegségek, tünetek
A pszichoszomatikus betegségeknek rengeteg fajtája van. A tünetek kialakulása és intenzitása sok mindentől függhet, például életkortól, külső tényezőktől (pszichoszociális státusz), betegségre való családi hajlamtól.
Gyermekkorban jellemző pszichoszomatikus betegségek
Már egészen korán, születésünktől fogva igen érzékenyek vagyunk a külvilágban zajló eseményekre, vágyunk rá, hogy kapcsolódjunk másokhoz – elsősorban anyához, apához. Nagyon fontos, hogy a vágyaink, szükségleteink időben, megfelelő módon ki legyenek elégítve. Mindez azért fontos, mert már ebben az időszakban kialakulhatnak lelki problémák (pl. szorongás), amely testi tünetekhez vezethetnek.
Gyermekkori ekcéma
Már egészen korán, 8 hónapos korban kialakulhat ez a betegség, melynek hátterében igen gyakran lelki okok állnak. Orvosi kivizsgálás után, ha nem találtak szervi okot, a szakemberek általában tájékozódnak a gyermek családi környezetéről, szülőkkel való kapcsolatáról. Sok esetben javasolt családterápián részt venni, ugyanis sok tünet és betegség hátterében állhat egy rosszul működő családi dinamika, ahol a legtöbb esetben a gyermek a tünethordozó. A nem megfelelően működő dinamikák átstrukturálásával, a szerepek megváltoztatásával kialakítható egy egészséges családi környezet, ahol a gyermekek megfelelően tudnak fejlődni.
Asthma
Nagyon ritkán jelentkezhet már csecsemőkorban is, de kisgyermekkorban (1-5 év) és a prepubertárs időszakában (6-11 év) a legjellemzőbb. Sokszor a kiváltó ok nem lelki eredetű, de a rohamok megjelenésében nagyon nagy szerepet játszanak lelki tényezők. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy ,,sírást pótló” jelenség, kialakulásának hátterében sokszor pszichés traumák és negatív pszichoszociális élmények állnak.
Hasmenés, székrekedés, hányás
Gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt gyakori a hányás, hasmenés, vagy éppen székrekedés egy-egy stresszes helyzet során. Ez bizonyos mértékben tekinthető egy normális reakciónak, hiszen ilyenkor az erőforrásaink arra irányulnak, hogy megoldjuk ezeket a helyzeteket (szimpatikus / paraszimpatikus folyamatok). A stresszhelyzet elmúltával általában a szervezetünk visszatér az eredeti, nyugalmi állapotba és folytatja normális működését. Tartós lelki probléma esetén viszont ezek a tünetek krónikussá válhatnak, gyerekek esetén gyakran a szülőkkel való kapcsolati zavarok lehetnek az okozóik. Ezért ebben az esetben is családterápia javasolt.
Felnőttkorban jellemző pszichoszomatikus betegségek
A felnőttkorban jelentkező pszichoszomatikus tünetek igen változatosak. A kiváltó ok általában a jelen környezetben keresendők, leggyakrabban olyan jellegű történések, amelyek nagymértékben megnövelik a stresszintünket. Például változások (munkahelyváltás, párkapcsolat), traumák, veszteségek vezethetnek pszichoszomatikus tünetek kialakulásához.
Előfordulhat az is, hogy gyermekkori betegségeket ,,hozunk” magunkkal, vagy kiújulnak ezek a tünetek, mert a valódi probléma nem oldódott meg. A pszichoanalitikusok úgy tartják, hogy a megmagyarázhatatlan testi tüneteket elsősorban gyermekkori traumák okozzák, amelyet az adott életkorban a gyermek nem volt képes feldolgozni, ezért elfojtotta őket. Ezek a tudattalan tartalmak kerülőúton törnek a felszínre és ezért okoznak testi tüneteket.
Felnőtteknél a legyakoribb tünetek:
Vegetatív zavarok
A leggyakrabban előforduló vegetatív zavarok közé tartozik a hasi fájdalom, puffadás, székrekedés, hányás, illetve a krónikus verejtékezés, izzadás. Ezeket a tüneteket okozhatja például hosszabb ideig fennálló munkahelyi vagy magánéleti stressz. Fontos figyelnünk ezekre a jelzésekre, mert komolyabb pszichés zavarok előképei lehetnek (pl. depresszió, szorongás).
Fejfájás, migraine
A krónikus fejfájás jellegzetesen női panasz és nagy szerepet játszik benne a genetika. Azok az emberek, akik hajlamosabbak rá, nagyon érzékenyek a környezet változására. De a krónikus fejfájás hátterében állhatnak lelki okok, például a korábban már sokszor említett nagymértékű stressz. Egy-egy ,,roham” megjelenését befolyásolják lelki és pszichoszociális tényezők is.
Krónikus fáradtság, alvászavar
A fáradékonyság, krónikus fáradtság és a különböző alvászavarok (pl. inszomnia) igen gyakori kisérője sok pszichés betegségnek. A legismertebbek közé tartozik a szorongás, valamint a depresszió, de a rossz alvás vagy a fáradékonyság hátterében más lelki tényezők is állhatnak, ezért nagyon fontos felderíteni az okokat egy terápia/tanácsadás keretein belül, vagy ellátogathatunk akár egy alvásklinikára is.
Mellkasi fájdalom, hátfájás, derékfájás, végtagfájdalom, izomfájdalom
Ezek a tünetek nagyon nagy százalékát érintik a felnőtt népességnek, gyakori, hogy mindenféle szervi elváltozásra utaló jel nélkül tapasztaljuk meg őket. Megterhelő életszakaszokban alakulhatnak ki és válhatnak krónikussá, amikor ,,túlhajszoljuk” magunkat és kevés időt szánunk a pihenésre, stresszesek vagyunk. Egyéb pszichés zavarok, korábbi traumák is vezethetnek hasonló tünetekhez.
Légzési nehézség (légszomj, nehézlégzés)
Hasonlóan a többi tünethez a légzési nehézség is gyakran a stresszes élethelyzetekhez, illetve a szorongáshoz köthető. Fontos az okok feltárása, illetve segíthet a gyógyulásban különböző légzési technikák elsajátítása is.
Terápiás ülés, gyógyulás
A pszichoszomatikus betegségekkel kapcsolatban tehát fontos, hogy mindenféleképpen tájékozódjunk a tünetek fizikai hátteréről, kérjük ki szakértő orvosok véleményét. Azonban, ha a szakorvosok nem látnak szervi elváltozásra utaló jelet, érdemes egy pszichológus szakembert felkeresni. A terápiás ülések során a tüneteket kiváltó okok feltárása történik, ugyanis sokszor már ezeknek a felismerése és a különböző helyzetek, kognitív sémák átkeretezése hozzásegíthetnek minket a gyógyuláshoz.
Kiss Dorottya Mária
Források:
- Brill, S. R., Patel, D. R., & MacDonald, E. (2001). Psychosomatic disorders in pediatrics. The Indian Journal of Pediatrics, 68(7), 597-603.
- Szatmári, M. (2004). Pszichoszomatikus tünetek és betegségek a különböző életperiódusokban. Medicus Universalis.
- Rajna, P. (2021). Pszichoszomatikus tünetek és betegségek: a medicina vakfoltja. Psychosomatic disorders and illnesses: a blind spot of medicine. Orvosi hetilap, 162(7), 252-261.
Pszichoszomatikus tünetekkel való megküzdés segítésével foglalkozó szakemberek:
Balog Andrea, Bene Zsuzsanna, Bönöczk Orsolya, Borbély Judit Andrea, Czibula Enikő, Csökli István, Fekete Sándor Róbert, Gattyán Norbert, Jancsó Réka Adél, Janovics Ferenc, Karvalics Dóra (25 éves korig), Nagy Vivien, Kőrösy Sára, Paksa Éva, Péter-Szabó Osszián, Pigniczkiné dr. Rigó Adrien, Szőke Lilla, Szvák Judit, Tatár Blanka, Tóth Laura, Tusor Lilla, Vig Luca, Zsolnai Ágnes
